Az ÚMVP agrár-környezetgazdálkodási intézkedéseinek keretében előírt területazonosítási kötelezettség határideje, a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet módosítását követően megváltozik
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosítása folyamatban van.
A módosítás tervezetében szerepel a Rendeletben foglalt területazonosítási kötelezettség határidejének megváltozása is.
A hatályos Rendelet 39.§ (1) bekezdésének értelmében a támogatási határozattal rendelkezőknek a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül elektronikus úton területazonosítási kérelmet kell benyújtaniuk.
A Rendelet módosítása a területazonosítási kérelem benyújtásának határidejét mind a jogerős támogatási határozattal rendelkező ügyfelek, mind a jogorvoslattal élt ügyfelek számára egységesen május 15-i dátumban tervezi meghatározni.
Az AKG kifizetési kérelem benyújtása minden évben az egységes kérelem részeként elektronikusan történik. A kifizetési kérelem benyújtásának Európai Unió által rögzített végső időpontja május 15. A módosítás tervezete alapján az első évi AKG kifizetési kérelem benyújtására tehát csak azon gazdálkodók lesznek jogosultak, akik május 15-ig benyújtották a területazonosítási kérelmüket is.
A módosítás tervezet szerint a területazonosítási kérelem benyújtása időben meg kell, hogy előzze a kifizetési kérelem május 15-ig történő benyújtását, a két kérelem benyújtásának sorrendje nem felcserélhető.
A Rendelet értelmében annak a gazdálkodónak, aki egynél több alkalommal nem nyújt be kifizetési kérelmet, a támogatási jogosultsága megszűnik. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a módosítás elfogadásra kerül, az a gazdálkodó, aki 2011. május 15-ig nem nyújtja be területazonosítási kérelmét, második alkalommal sem nyújthatja be kifizetési kérelmét, ezért támogatási jogosultságát elveszti.
A Rendeletben foglalt kötelezettségek sikeres teljesítése érdekében javasolt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (www.fvm.gov.hu), valamint az ÚMVP (www.umvp.eu) hivatalos honlapjának folyamatos figyelemmel kísérése. A kötelezettségek betartásával kapcsolatos kérdések tekintetében a falugazdászok, az agrárkamarai tanácsadók, valamint a Területi Szaktanácsadási Központok szaktanácsadói készséggel állnak rendelkezésre.

Dr. Forgács Barnabás
Forrás: FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály

Hat nappal hosszabb lett a határidő! - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara

Az ÚMVP Irányító Hatósága legfrissebb közleményében hat nappal meghosszabbította az úgynevezett monitoring adatszolgáltatásra eredetileg kiadott végső határidőt. Ennek értelmében 2010. március 16. helyett 2010. március 22-én éjfélig kell – kizárólagosan – elektronikus formában az arra kötelezett gazdálkodóknak adatot szolgáltatniuk tevékenységükről – hívja fel a figyelmet a Magyar Agrárkamara.
Az ÚMVP Irányító Hatósága az Ügyfélkapu előre nem várt technikai leállása miatt - mely vis maior esetnek minősül az adatszolgáltatás szempontjából - a 2010. március 22. 24.00 óráig meghosszabbította az úgynevezett monitoring adatszolgáltatással kapcsolatos végső határidőt. Ez eredetileg 2010. március 16. lett volna, de a márius 22-én éjfélig beérkező adatszolgáltatásokat elfogadottnak tekinti.
Február 15-én kezdődött az az időszak, amely alatt a több mint 32 ezer gazdálkodónak kell egyes agrártámogatásokkal kapcsolatban, kötelező módon adatokat szolgáltatni. Az ügyfélnek a 2009. évi gazdálkodásával – pénzügyi kérdéskörben a 2008. évivel – kapcsolatos adatokat elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül kell megadnia. Ebben a Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálatához (GISZ) tartozó 202 tanácsadó sokat segíthet. A szakemberek megfelelő informatikai háttérrel és ismerettel rendelkeznek ehhez. Tavaly már az adatszolgáltatásra kötelezett csaknem 25 ezer gazdálkodóból több mint 6 ezren vették igénybe a kamarai tanácsadók segítségét.
Csak azoknak a gazdálkodóknak kell most adatot szolgáltatniuk tavalyi tevékenységükről, akik valamely Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz (EMVA) köthető támogatást vettek igénybe, vagy jogerős határozattal rendelkeztek 2009 végéig. Például a Natura 2000, a szaktanácsadási vagy a KAT támogatást. (Így tehát a nemzeti, vagy területalapú támogatások, a Top-up nem tartozik ide, mert ezeket más forrásból fizetik.)
Az adatszolgáltatás azt a célt szolgálja, hogy a támogatást felügyelő szervezetek képet kapjanak arról, hogy a szubvenció mennyire segítette a gazdálkodó tevékenységét, miként is valósultak meg az EMVA célkitűzései az uniós források igénybevételével. Ezen értékeléseket az EU felé is továbbítani szükséges feldolgozást követően. Lényeges, hogy a gazdálkodónak minden évben csak az adatszolgáltatás évét megelőző évre – vagy pénzügyileg lezárt évre – vonatkozóan köteles adatot szolgáltatni.
Fontos tudni, hogy a monitoring adatszolgáltatás elmaradása esetén az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) akár 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot róhat ki.

Forrás: MA

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 73-75.§-ban találhatóak, az ültetvényekre vonatkozó célprogram csoport előírásai.

Ezek alapján: az integrált és az ökológiai célprogramban, az ültetvényben legalább két különböző méretben hektáronként legalább 6 db madárodút kell elhelyezni, míg a hagyományos gyümölcstermesztés célprogramban 3 darabot hektáronként. Mindkét esetben a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet 2. melléklete szerinti leírásnak megfelelő madárodúkat kell kihelyezni.

A kihelyezés módját a rendelet 17. §-a a következőképp írja elő: „…a madárodúkat az ültetvény területén vagy az ültetvény közvetlen környezetében kell elhelyezni, a szélső soroktól legfeljebb 100 m-es távolságban.”

A rendelet előírásainak megfelelően készült, az AKG célprogramok keretében telepítendő odúk rendelhetők kamaránktól.

Hektáronként kilencvenhét liter gázolaj jövedéki adóját, literenként hatvannyolc forintot igényelhetnek vissza az őstermelők és a regisztrált gazdálkodók. Az igényléseket elektronikus úton nyújthatják be a gazdák.

Az üzemanyag jövedéki adójának visszaigénylése a mezőgazdasági termelők esetében korábban differenciáltan zajlott. A tavaly év elején életbelépő változások egységesítették a különböző művelési ágakban (szántó, kert, gyümölcsös, stb.) felhasznált üzemanyag utáni visszaigénylés mértékét: a jövedéki adót hektáronként maximum kilencvenhét liter után kérheti vissza a termelő, ami 6596 forintot jelent. Rosszul jártak a támogatási rendszer átalakításával a szarvasmarhát tartó gazdálkodók.  A jövedéki adót a mezőgazdasági termelőkön kívül a vasutat vagy hajót üzemeltető magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok igényelhetik vissza.

Hatálybalépés

 

2009. december 14-én az Országgyűlés elfogadta az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt, amely – a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben – nem 2010. január 1-jétől, hanem április 1-jétől lép hatályba. 2010. március 31-ig tehát még élnek az AM-könyvek, és a munkaszerződést az eddig megszokott módon lehet megkötni, a közterheket pedig a közteherjegyek beragasztásával lehet leróni. 2010. elején az eddig megszokottak szerint kell a munkavállalóknak érvényesíteniük az alkalmi kiskönyvet a munkaügyi központok kirendeltségeinél.
Egyszerűsített munkaszerződés, jelenléti ív
Április 1-jétől az alkalmi munkavállalói könyvek és a közteherjegyek megszűnnek (ugyanakkor a kiskönyveket meg kell őrizni, mert azok később is igazolják a ledolgozott időket!), helyette egyszerűsített munkaszerződést kell kötni, illetve elektronikusan kell bejelenteni a foglalkoztatást a munkáltatónak az APEH felé, a munkavégzés megkezdését megelőzően. A munkaszerződést a törvény mellékletében szereplő nyomtatvány kitöltésével akkor kell írásban megkötni, ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama az 5 napot eléri, egyébként elegendő a szóbeli megállapodás és az elektronikus bejelentés, illetve a jelenléti ív vezetése.
Ha a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, a munkáltató a törvény mellékletében szereplő jelenléti ívet köteles vezetni, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír, annak egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak át kell adni, a második példányt a tárgyévet követő 5. év végéig meg kell őrizni. A magánszemély háztartásában végzett munka esetén jelenléti ívet nem kell kitölteni.