|
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. §-a (3) bekezdésének a) és p) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendelem el:
I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A támogatás célja
1. § Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat kialakítása, ezzel összefüggésben a környezet állapotának javítása, minőségi élelmiszer előállítása, valamint a gazdaságok életképességének megtartása és gazdasági hatékonyságának növelése e rendeletben meghatározott célprogramok által előírt kötelezettségvállalások alapján felmerülő többletköltségek és kieső jövedelem ellentételezésének megvalósításával.
Fogalmak
2. § E rendelet alkalmazásában: 1. állategység: az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet [a továbbiakban: 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet] 5. számú melléklete alapján meghatározott, a különböző állatfajok állományának együttes számbavételére alkalmas egyenérték; 2. árvakelés: a betakarítás folyamán a kultúrnövény elpergett magjaiból kelt növényállomány; 3. árvíz sújtotta terület: olyan árvíz járta terület, amely a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (a továbbiakban: MePAR) fizikai blokk szinten feltüntetésre került, és amelyet az Irányító Hatóság (a továbbiakban: IH) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 14. § (1) bekezdés c) pontjának cg) alpontja alapján közleményben jelentet meg; 4. átállási időszak: a nem ökológiai gazdálkodásról az ökológiai gazdálkodásra való átállásra meghatározott átmeneti időszak, amelynek folyamán már az ökológiai gazdálkodásról szóló rendelkezések alkalmazására kerül sor; 5. bővített talajvizsgálat: a talaj pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu paraméterekre történő vizsgálata; 6. búvóhely: olyan hasznos ízeltlábúak számára fából, nádból, lyukas téglából, agyagból vagy ezen anyagok együttes felhasználásával készített menedék, ahol azok szaporodhatnak, valamint menedéket találhatnak az időjárás viszontagságai ellen; 7. célprogram: agrár-környezetvédelmi célkitűzések megvalósítását elősegítő egyes gazdálkodási előírások összessége; 8. célprogram csoport: azonos hasznosítási irányba tartozó célprogramok; 9. erdősítési intézkedés: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet szerint igénybe vehető támogatás; 10. egybeművelt tábla: egy fizikai blokk területén belül több földhasználó által azonos növénykultúra művelésére használt (azonos hasznosítású) összefüggő földterület, amely esetében az egyes földhasználók által hasznosított területek határai a fizikai ellenőrzés során nem különíthetőek el; 11. előzetesen támogatásra jogosult: az a kérelmező, aki a támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozattal rendelkezik; 12. elővetemény: a főnövényt megelőzően termesztett növény; 13. Érzékeny Természeti Területek (a továbbiakban: ÉTT): az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet alapján a MePAR-ban fizikai blokk szinten lehatárolt terület; 14. fás szárú energetikai célú ültetvény: a fás szárú energetikai ültetvények telepítésének engedélyezése, telepítése, művelése és megszüntetése részletes szabályairól, valamint ezen eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 45/2007. (VI. 11.) FVM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott fajú, illetve fajtájú fás szárú növényekből létesített, biológiai energiahordozó termesztését szolgáló növényi kultúra, amelynek területe az 1500 négyzetmétert meghaladja; 15. felhagyott szőlőültetvény: az a szőlőültetvény, amely a szőlészeti és borászati adatszolgáltatás rendjéről és a nem hegyközségi településeken a közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek meghatározásáról szóló 96/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 2. számú melléklete szerinti szőlő ültetvénykataszter alapján a felhagyott kategóriába tartozik; 16. fizikai blokk: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: MePAR rendelet) 1. § a) pontjában meghatározott terület; 17. forgatásos talajművelés: különböző mélységű szántásos talajművelés; 18. földhasználati terv: a földhasználó által egy gazdálkodási évre vonatkozóan készített, a célprogramba vont földterületek vetésszerkezetére vonatkozó dokumentum, amely figyelembe veszi az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet, valamint e rendelet 16. § (1) bekezdése szerinti vetésváltási szabályokat, a termőhelyi adottságokat és a tápanyag-gazdálkodási tervet is; 19. földhasználó: adott földterület viszonylatában az a hasznosításra jogosult személy, aki az ezzel összefüggésben felmerülő költségeket, illetve kockázatot viseli; 20. főnövény: az a növény, amely az adott gazdálkodási évben a leghosszabb ideig foglalja el a területet, és amit a földhasználó az adott évi kifizetési kérelmében megjelölt; 21. gazdálkodási napló: a 21. számú melléklet szerinti dokumentum, amelyet a földhasználó a gazdasága teljes területére vonatkozóan, a támogatási időszakban, az adott gazdálkodási évben végzett mezőgazdasági tevékenységeiről vezet; 22. gazdaság: a támogatásra jogosult által mezőgazdasági tevékenység céljából hasznosított mezőgazdasági területek, állatok, épületek és eszközök összessége; 23. gazdálkodási év: a tárgyév szeptember 1-jén kezdődő és a következő év augusztus 31-ig tartó időszak; 24. hajtatásos termesztés: zárt légterű berendezésben (fóliasátor vagy üvegház) történő növénytermesztés; 25. hasznosítási irány: szántó, gyep, ültetvény, vizes élőhely; 26. homogén ültetvény: legalább 95%-ban egy növényfaj azonos vagy különböző korú egyedeiből álló ültetvény; 27. hüvelyes növény: bab, borsó fajok, lencse, takarmánybükköny, csillagfürt, szójabab, szegletes lednek, földimogyoró; 28. intézkedés: az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok összessége; 29. kaszáló: kizárólag kaszálással hasznosított gyepterület; 30. kedvezőtlen adottságú terület: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról szóló 24/2007. (IV. 17.) FVM rendelet alapján meghatározott, a MePAR fizikai blokk szinten lehatárolt terület; 31. kérelmező: támogatási kérelmet benyújtó földhasználó; 32. kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület: egy célprogramba bevitt és egy egységként meghatározott, összefüggő, egy fizikai blokkon belüli, jól láthatóan elkülönített földterület (15. számú melléklet szerinti ábra); 33. legelő: olyan gyepterület, amelynek hasznosítása az őszi tisztító kaszáláson kívül legfeljebb évi egy kaszálás mellett az adott célprogramban legeltethető állatállomány legeltetésével történik; 34. levélanalízis: a levelek olyan laboratóriumi vizsgálata, amely alkalmas annak megállapítására, hogy az adott növény a talajban található felvehető tápanyagok közül melyeket és milyen mértékben hasznosítja; 35. lófélék: ló, szamár, öszvér; 36. madárbarát kaszálás: olyan kaszálás, amelyet a kaszálandó terület középpontjából vagy a táblaszél mellől indulva, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül, vadriasztó lánc használata mellett végeznek; 37. madárodú: mezőgazdasági területeken előforduló madárfajok táplálkozási, illetve fészkelési lehetőségeinek bővítésére szolgáló berendezés; 38. Magas Természeti Értékű Területek (a továbbiakban: MTÉT): az ÉTT felülvizsgálata során kialakított, a 6. számú mellékletben felsorolt és a MePAR-ban fizikai blokk szinten lehatárolt mintaterületek, amelyeken természetvédelmi célú célprogramok igénybevételére van lehetőség; 39. másodvetés: a főnövény után a következő gazdálkodási év első növényének vetéséig betakarított, vagy zöldtrágya-növényként talajba forgatott kultúra; 40. MePAR: a Tv. 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a MePAR rendeletben szabályozott rendszer; 41. mezőgazdasági hasznosítású terület: adott gazdálkodási évben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 36/2009. (IV. 3.) FVM rendelet [a továbbiakban: 36/2009. (IV. 3.) FVM rendelet] szerinti egységes kérelemben bejelentett szántó, gyep, ültetvény és konyhakert összes területe, amely a MePAR-ban lehatárolt támogatható területre esik; 42. mezőgazdasági parcella: egy vagy több szomszédos táblából álló összefüggő földterület, amelyen egy növénycsoportot termeszt egy földhasználó (15. számú melléklet szerinti ábra); 43. mozaikos, kisparcellás növénytermesztés: a hagyományos tájkép megőrzése céljából történő természetkímélő szántóföldi gazdálkodási mód, ahol az egyes táblák mérete szántóföldi zöldség-növénytermesztés esetén legfeljebb 0,5 hektár, egyéb szántóföldi növénytermesztés esetén legfeljebb 2 hektár; 44. módosítás: a támogatási igény növelésére irányuló adatváltozás bejelentése; 45. Natura 2000 terület: az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-ának előírásai szerint a MePAR-ban fizikai blokk szinten lehatárolt terület; 46. nitrátérzékeny terület: a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet mellékletében felsorolt területek; 47. növénycsoport: olyan növényfajok vagy növényfajták összessége, amelyekre ugyanazon hektáronkénti támogatási összeg vonatkozik; 48. ökológiai státuszú földterület: az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 834/2007/EK rendelet) alapján az ökológiai gazdálkodásra történő átállás alatti terület vagy az ökológiai gazdálkodásra átállt terület; 49. pihentetett terület: termesztésből legalább egy gazdálkodási évre kivont szántóterület; 50. pillangós növények: a hüvelyes növények és szálas pillangós takarmánynövények összessége; 51. pontosítás: a módosításon kívül minden más adatváltozás bejelentése, ideértve a hátrányos jogkövetkezmény mellőzésére vagy csökkentésére irányuló bejelentést is, amelynek tárgya nem visszavonás, vis maior bejelentés, vagy a hasznosító személyében bekövetkezett változás; 52. részleges kizárás: hivatalból indult eljárás alapján a célprogramba bevitt földterület vagy a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület egy részét érintő területcsökkentés; 53. részleges visszavonás: a támogatásra jogosult kérelme alapján a célprogramba bevitt földterület egy részét érintő területcsökkentés; 54. sérülékeny vízbázis védőterület: a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet mellékletének A/2. részében felsorolt területek; 55. szarvasmarhafélék: szarvasmarha, bivaly, bölény; 56. szálas pillangós takarmánynövények: lucerna, bükköny-félék, vöröshere, bíborhere, fehér here, korcshere, perzsa here, alexandriai here, somkóró, takarmány baltacím, szarvaskerep, nyúlszapuka, szeradella, borsó, tarka koronafürt, görögszéna, fehérvirágú somkóró vagy ezen növények keveréke; 57. széleróziós mintaterület: a 7. számú mellékletben foglaltak szerint a Homokhátság és a Nyírség MePAR-ban meghatározott, fizikai blokk szinten lehatárolt mintaterületei; 58. szemeskukorica: vetőmag kukorica, kukorica; 59. szórványgyümölcsös: olyan szórt vagy szabályos elrendezésű homogén vagy vegyes gyümölcsfajokból álló ültetvény, amelyben hektáronként 30-150 darab, dió esetén 30-80 darab egyedülálló gyümölcsfa vagy cserjésedő, illetve sarjakat nevelő gyümölcstermő haszonnövény található; 60. tanya: az a lakott terület, amely tanyaként vagy majorként, vagy mezőgazdasági termelés céljára létesített külterületi lakó- és gazdasági épületként van regisztrálva az ingatlan-nyilvántartásban; 61. tábla: a mezőgazdasági parcellán belüli, azonos hasznosítási irányú összefüggő földterület, amelyen egy földhasználó egy növényfajt termeszt, beleértve a takarmánykeverékeket és a vegyesgyümölcsösöket is (15. számú melléklet szerinti ábra); 62. táblaforgó: a táblán belül a műveleti fogások két végén kialakuló, a termőterület szerves részét képező, ideiglenes útjellegű, keresztfogásként külön munkával művelt, vetett vagy vetetlen üresjárati fordulósáv; 63. támogatási időszak: 2009. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. közötti időszak, kivéve a 3. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjának 1. pontja szerinti környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogramot, amely esetében 2009. szeptember 1. és 2019. augusztus 31. közötti időszak; 64. támogatásra jogosult: az az előzetesen támogatásra jogosult, aki a véglegesen jóváhagyott területeket tartalmazó területazonosítási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozattal rendelkezik; 65. támogatott terület: a véglegesen jóváhagyott területeket tartalmazó területazonosítási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozatban megjelölt terület; 66. tápanyag-gazdálkodási terv: a talajvizsgálat, valamint adott célprogramok esetében a levélanalízis eredményei alapján számított, szervestrágyával, műtrágyával, vagy egyéb, a növénytáplálás céljából legfeljebb kijuttatandó hatóanyagok évenkénti mennyiségét meghatározó terv; 67. teljes kérelem visszavonás: a támogatásra jogosult kérelme alapján az intézkedésbe bevitt földterület egészét érintő területcsökkentés; 68. teljes célprogram visszavonás: a támogatásra jogosult kérelme alapján a célprogramba bevitt földterület egészét érintő területcsökkentés; 69. túllegeltetés: a gyep olyan helytelen legeltetési módból eredő károsodása, amelynek során a gyepben állományalkotó fűfélék rövidre rágása és taposás következtében a gyep foltokban kiritkul, a talajfelszín fedetlenné válik; 70. vadriasztó lánc: a kaszálógép mellé vagy elé szerelhető olyan vadriasztó eszköz, amely alkalmas arra, hogy a kaszálás során a magas növényzetben megbúvó állatokat elriassza, menekülésre késztesse; 71. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésének mintaterülete: a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény alapján külön jogszabályban meghatározott földrészleteknek a MePAR tematikus rétegének megfelelően lehatárolt, a 8. számú mellékletben foglalt, a Tv. 14. § (1) bekezdés c) pontjának cg) alpontja alapján az IH által közleményben megjelentetett területei; 72. zárlati károsító: potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő vagy előfordul, de nem terjedt el és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene; 73. zóna: természetvédelmi szempontú, a támogatási kérelmek pontozása során eltérő pontértékkel rendelkező terület besorolási kategória, amely meghatározza, hogy mely természetvédelmi célprogramok vehetők igénybe az adott MTÉT területen; 74. zöldugar: legfeljebb három gazdálkodási évig tartó állandó vagy időszakos zöld növényi borítottság, amelyet legalább három fajból álló magkeverékkel, ebből legalább egy pillangós faj alkalmazásával alakítottak ki; 75. zöldtrágya-növény: olyan vetett növényfaj, amely növénytakaróként beborítja a talajt és a fejlődése vegetatív szakaszában, de legkésőbb virágzáskor teljes tömegében a talajba bedolgozásra kerül a talajtermékenység javításának céljából. Az árvakelés nem minősül zöldtrágya-növénynek; 76. zsombékos: időszakosan vízzel borított területen kialakuló, csomókban fejlődő növényekből álló, magasfüvű, oszlopos gyepes társulások összessége, amelyekre jellemző, hogy a növényzet növekedése révén szembetűnő felszíni egyenlőtlenségek jönnek létre. A növényzet alatt rendszeres a tőzegképződés. A jogszabály teljes szövege
|