JFGK
| JFGK 4. A mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelem |
 |
 |
 |
|
A követelmények célja:
A mezőgazdasági tevékenységből származó nitrát vegyületek által okozott vízszennyezés csökkentése, illetve megelőzése a nitrátérzékeny területeken. Mire vonatkozik az ellenőrzés? Nitrátérzékeny területen a helyes mezőgazdasági gyakorlat (HMGY) szabályainak betartását ellenőrzi a hatóság. A HMGY előírásai a következőkre terjednek ki:
Követelmények
A nyilvántartásvezetésre és adatszolgáltatási kötelezttségre vonatkozó követelmények közvetlenül nem képzik a KM követelmények részét. Azonban gazdálkodói napló/nyilvántartás nélkül bizonyos kérdések nem ellenőrizhetők.
Az ellenőr az ellenőrzés során a gazdálkodói nyilvántartásból számolja ki a mezőgazdasági területre szerves trágyával, szennyvízzel, szennyvíziszappal, és szennyvíziszap-komposzttal kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyiségét. Legelőterületnél a határértékbe beleszámít a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágya nitrogén hatóanyagának mennyisége is. A kijutott szerves eredetű nitrogén hatóanyag mennyisége éves szinten nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket. A legeltetésből, továbbá az állattartó telepről származó kijuttatásra kerülő nitrogén hatóanyag mennyiségének meghatározásához az 59/2008. FVM rendelet 1. számú mellékletében (lásd: További információk) meghatározott értékekkel kell számolni. Lejtős területeken a trágyázás csak a lejtő meredekségének megfelelően történhet. A 17% feletti lejtéssel rendelkező területekre trágya nem juttatható ki. Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya. A műtrágyát 12%-nál nagyobb lejtőn haladéktalanul be kell dolgozni, amit az ellenőr a terület szemrevételezésével ellenőriz.
Hígtrágyát csak hatósági engedély birtokában lehet termőföldre kijuttatni. (1. kép) A helyszíni ellenőrzés során az ellenőr az engedély bemutatását kéri. A műtrágya felhasználás feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel. A kijuttatandó műtrágya mennyiségét talajvizsgálatra alapozottan kell meghatározni.   Vízjárta, pangóvizes területen, valamint alagcsövezett táblán, továbbá november 15. és február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán ideiglenes trágyakazal nem létesíthető. Ezeket figyelembe véve, ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha nincs a felszíni víz 100 m távolságon belül. Az ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható, és azt minden évben más helyszínen kell kialakítani. Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható. Az állattartó telepen képződött szerves, és hígtrágyát szivárgásmentes, szigetelt, műszaki védelemmel ellátott tárolóban kell gyűjteni úgy, hogy a trágyatároló kapacitása elegendő legyen 6 havi trágya befogadására. (2. kép) Jelenleg ez a követelmény csak azon egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező állattartó telepeken kerül ellenőrzésre, amelyeknél az engedélyben foglalt határidő már lejárt. Az egységes környezethasználati engedélyezés alá nem tartozó telepek esetében a követelményeknek megfelelő trágyatároló kialakítására vonatkozó határidő 2011. december 31.Mélyalmos tartás esetén képződött trágya és karámföld közvetlen kijuttatása esetén trágyatároló építése nem szükséges. Tilos
A környezetszennyezés elkerülése érdekében meghatározásra került a téli trágyázási tilalmi időszak, ez minden évben november 15-től február 15-ig tart.Nitrátérzékeny területen nem megengedett:
 Mezőgazdasági területre tilalmi időben tilos a szerves és műtrágya kijuttatása, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ami már február 1-től engedélyezett. Fagyott, vízzel telített vagy összefüggő hóval borított talajra a tilalmi időszakon túl sem lehet trágyát kijuttatni. A trágyázás során a tápanyagok semmilyen módon (szivárgás vagy erózió) nem juthatnak be a felszíni és felszín alatti vizekbe. Ennek érdekében nem juttatható ki műtrágya a felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában, szerves trágya pedig a tavak partvonalától mért 20 méteres sávban, egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban, valamint forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben. A szerves trágya kijuttatásakor, az egyéb felszíni vizektől mért védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 hektárnál kisebb területű. A meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be. Könnyen oldódó nitrogén trágyát tilos kijuttatni a betakarítás után, ha megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetésére 15 napon belül nem kerül sor. A szármaradványok lebontása érdekében maximum 80 kg/ha N hatóanyag kijuttatása lehet indokolt a betakarítást követően. A nitrátérzékeny területek az alábbiak:
Tippek
A kölcsönös megfeleltetésen felüli egyéb kötelezettségek
A gazdálkodónak az augusztus 31-én végződő gazdálkodási évet követően négy hónapon belül a meghatározott adatlapon adatot kell szolgáltatni a mezőgazdasági tevékenység helye szerinti illetékes talajvédelmi hatóságnak. Az adatlapot az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 6. számú melléklete tartalmazza, de az adatlap letölthető az MgSzH honlapjáról is. (lásd: További információk). További információ
További információ megtalálható az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal honlapján:
|